Mondjam vagy ugassam?
Magyar etológusok kutatásai az elmúlt években alapvetően megváltoztatták a kutyákról (és a babákról) alkotott tudományos elképzeléseket és ismereteket. Noha a fejlődéspszichológia már sok mindenre rávilágított az utóbbi évtizedekben, a kutatások akkor vettek meglepő fordulatot, amikor az etológusok felfedezték, hogy a kutyák sok esetben a gyerekekhez hasonlóan viselkednek. Ez nem azt jelenti, hogy vigyázzban ülnek vagy szeretnek fogócskázni (bár ez is igaz), inkább arról van szó, hogy bizonyos helyzeteket hasonlóan értelmeznek, adott jelzésekre hasonlóan reagálnak.
A kutyák – feltehetően a háziasítás során végbement viselkedésevolúciós változások miatt - hasonló érzékenységet mutatnak a kommunikációs szándékkifejező és referenciális jelzéseket tartalmazó helyzetekre, mint a csecsemők.
A kutyák sok esetben a gyerekekhez hasonlóan viselkednek
A kutya, mint az emberi viselkedés modellállata
A viselkedésbeli hasonlóságok nem jelentik azt, hogy ugyanazok a gondolkodási folyamatok állnak a háttérben. Ezek a hasonlóságok azonban sokat segíthetnek az emberi gondolkodás megértésében és modellezésében. Az emberi környezet természetes feltétel a kutyának, így a kutya lehet az emberi viselkedés tanulmányozásának természet adta modellállata. Segítségével jobban megérthetjük a csecsemőkori tanulási folyamatokat.
A kutya évezredek óta hű társa az embernek, még most, a XXI. század forgatagában is kitart mellette. Sőt, míg régebben főleg „munkakapcsolat” volt köztük, mára majdnem minden harmadik háztartásban családtagként szerepel egy négylábú kedvenc. Részben ebből a hosszan tartó és különleges együttélésből következően alakult ki a kutyáknál egyedülálló „gondolkodásmód” – ami sok tekintetben nagyon hasonlít az embernél a korai életkorban jellemző viselkedésre.
Természeti „trükkök” a csecsemő elmeműködésében
Amikor a baba megszületik, rendkívül bonyolult világban találja magát. Erről kezdetben nagyon keveset tud, de elméje szinte azonnal nekilát a feladatnak és rövid idő alatt rengeteg információt elsajátítva, egyre jobban megismeri az őt körülvevő világot. Az értelmi fejlődés egyik legnagyobb paradoxona, hogy bár a csecsemő igencsak szegényes „eszköztárral”, kezdetleges emlékezeti és figyelmi képességek birtokában vág neki e feladatnak, mégis hihetetlen tempóban sajátítja el az emberi környezetbe való beilleszkedéshez szükséges tudást. Gondoljunk csak például a beszéd képességére, vagy arra, hányféle eszközt, tárgyat tanul meg elkülöníteni és használni élete első éveiben. Ez az állatvilágban példa nélküli teljesítmény csak azért lehetséges, mert a csecsemő elmeműködését a természet számos olyan „trükkel” áldotta meg, amelyek képességeinek nyilvánvaló korlátai ellenére is lehetővé teszik a szükséges tudás elsajátítását.
Három tényező teszi a kutyát ebből a szempontból különlegessé:
1.) társas életük igen összetett, e tekintetben az emberszabásúakkal is felveszik a versenyt;
2.) a kutya speciális evolúciós előtörténete során alkalmazkodott az emberi környezethez;
3.) természetes körülmények között születésétől fogva egyedi szocializációs folyamatban részesül az emberi környezetben.
Az ebek még az értelmezési hibákban is másolják a babákat
Számos jelenség, amivel minden szülő nap mint nap szembesül, a kutyánál is megfigyelhető. A kutatók rájöttek arra, hogy a természetes pedagógia folyamatában a kutyák is meglepő rátermettséggel vesznek részt. Egyrészt a babákhoz hasonlóan már 9 hetes kutyák is könnyen felismerik a szemkontaktus jelentőségét, és kedvelik, keresik az emberrel való szemkontaktust – különösen, amikor információra várnak. Ez azt mutatja, hogy négylábú társaink is érzékenyek az ember közlési szándékát kísérő viselkedési jegyekre. Másrészt, ahogy a babák már 6-8 hónaposan értik, hogy ha valamire nézünk, azzal kijelölünk egy számunkra érdekes tárgyat a környezetünkben, a kutyák is könnyen elsajátítják ezt a tudást, és az ember irányjelző gesztusait készségesen követik (képesek pl. ez alapján megtalálni és elhozni egy paraván mögött elrejtett tárgyat). A kísérletek még azt is felfedték, hogy a kutyák szociális intelligenciája olyannyira hasonlít a csecsemőkéhez, hogy még ugyanazokba az „értelmezési” hibákba is esnek bele, mint a gyerekek.
Kommunikációs jelzésekkel ugyanolyan könnyű félrevezetni őket, hajlamosabbak az ember jelzéseinek hinni, mint a saját szemüknek.
Bár a kutyák a csecsemőkhöz hasonló készséggel ismerik fel egy közlés célját és tárgyát; ami az efféle helyzetekben elsajátított tudást illeti, alapvetően különböznek a csecsemőktől. Ismereteink szerint a kutyák ugyanis nem általánosítanak, hanem hajlamosak „itt és most” érvényes információként, utasításként értelmezni a tanítási helyzetben közölteket. Ez az igen fontos különbség a babák számára lehetővé teszi a gyors és hatékony tudáselsajátítást, aminek segítségével az emberi világban eligazodhatnak.
Az emberi értelem, ahogyan elhagyja csecsemőkort, szép lassan kinő ezekből a „trükkökből”, a kutyaelme számára azonban élete végéig csak azok az eszközök állnak rendelkezésre, amelyek bennünket csecsemőkorban segítenek hozzá az ismeretek megszerzéséhez. Ezt felismerve és megragadva kutatja közösen az ELTE Társas Megismerés Kutatócsoport, az ELTE Etológia Tanszék az MTA Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet Összehasonlító Viselkedéskutató Csoportja, és a CEU Babakutató Laborja a babák és kutyák emlékezeti és társas tanulási folyamatait, képességeit, külön-külön utakon, valamint közösen tervezett kutatásokkal egyaránt.
Alapvető elmeváltozást hozott a háziasítás
Ahogy a magyar vizsgálatok nemzetközi visszhangjai is rámutattak, a kutatócsoport eredményei világítottak rá igazán arra, milyen alapvető hatása volt a háziasításnak a kutya szociális képességeire. Ennek során az ebek elméje speciális változások révén úgy alakult át, hogy a kisbabákhoz hasonló módon vegyen részt társas interakciókban. Így a kutya életműködése csecsemőszerű jelleget öltött. Ezek a tanulságok közelebb visznek bennünket a saját szociális és kommunikációs képességeink kialakulásának megértéséhez.
Kapcsolódó hírek:
Kutya-kötődés
Ha új barátokat szeretne, vigye le sétálni kutyáját
Csecsemő-humorérzék
KAMPIS DÓRA
PhD hallgató, CEU Kognitív Tudományok Tanszék
Dr. TOPÁL JÓZSEF
MTA Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet
