Magyarországon, hasonlóan a többi közép- és kelet-európai országhoz, magas azoknak a diákoknak az aránya, akik különböző módokon csalnak az egyetemi éveik alatt. Egy új magyar kutatás rávilágított, hogy a diákok trükközési hajlandóságában a helyzeti tényezők és a kulturális értékek mellett fontos szerepet játszik az is, mennyire tanítanak lelkesen a tanáraik. Kiderült ugyanis, hogy a lelkesen tanító professzorok diákjai kevesebbet csalnak. A legfrissebb, jelenleg is zajló hazai puskázási felmérésbe most olvasóink is bekapcsolódhatnak. Az online kérdőíves vizsgálatot válaszaival anonim módon segítve mindenki megtudhatja, mennyire becsületes a vizsgákon a többiekhez képest!
Régiónkban többen csalnak
A világ számos országát összehasonlító kutatások szerint a kelet-európai országokban a diákok közel 90%-a csalt valamilyen formában legalább egyszer az egyetemi évek alatt. Ez az arány a skandináv országokban 5% körül mozog. Egy hazai kutatás szerint a magyar középiskolások több mint háromnegyede puskázott és több mint 60%-a másolt egy csoporttársáról legalább egyszer az adott félévben. A megkérdezett középiskolások több mint fele szerint mindkettő elfogadható viselkedés.
A mostani vizsgaidőszakban jelenleg is folyó, eddig még nem publikált kutatás szerint 370 egyetemista válaszai alapján az látható, hogy kizárólag a legutóbbi vizsgán a diákok 26,8%-a segített egy másik diáknak csalni, 21,4%-a másolt a szomszédjáról, 10%-a utánanézett okostelefonon a vizsgakérdéseknek, és összességében 37%-uk csalt valamilyen módon. A vizsgára való készülés során pedig 31,6% használta a közösségi oldalon megosztott korábbi vizsgafeladatokat. Ezek a felmérések nem reprezentatívak és önbeszámolón alapulnak.
Alkalom szüli a puskázót
Kérdés, hogy a diákok miért csalnak? Ennek három fő oka lehet:
1. egyéni különbségek – a szorgalmas, motivált és kevesebbet bulizó diákok kevesebbet csalnak.
2. helyzeti tényezők – ha nagy a lebukás valószínűsége, kevésbé csalnak; ha a barátjuk mellett ülnek, akkor pedig többet (másolás, súgás).
3. kultúra vagy intézményi háttér – függ attól is, hogy mennyire nagy nyomás nehezedik a diákokra az oktatási rendszer miatt (pl. India), milyen értékek vannak az adott iskolában vagy társadalomban.
Korábbi átfogó tanulmányok szerint a helyzeti tényezők a legfontosabbak ezek közül. Természetesen, ha a diákot belső motiváció vezérli, akkor alacsonyabb lesz a csalás előfordulása, emellett a társadalmi értékek és berendezkedés is komoly hatással van a konkrét vizsgahelyzetekre. Ha például az intézményben sok a diák és szűkösek a termek a vizsgák során, akkor közelebb fognak ülni egymáshoz és ez elősegíti azt, hogy lehetőségük legyen lesni egymásról.
A helyzeti tényezők közül meg lehet említeni a büntetés mértékét és a tanári felügyeletet is. A várható büntetés mértéke korábbi magyar eredmények szerint viszonylag gyenge negatív összefüggést mutat a csalás mértékével. A tanári felügyelet a dolgozat közben jóval hatékonyabbnak bizonyul. Ahol a tanár jobban odafigyel a diákokra vizsga közben, ott a magasabb lebukási valószínűség miatt a diákok kevésbé csalnak.
Fontos az is, mennyire lelkes a tanár
A helyzeti és az egyéni tényezők összjátéka kapcsán egy viszonylag új magyar kutatás szerint fontos, hogy mennyire lelkesek a tanárok abban, hogy mennyit csalnak a diákok. Az eredmények szerint minél több lelkes tanára van az egyetemistának, annál kevésbé fog csalni. Mindemellett, ha sok lelkes tanára van egy diáknak, akkor ő belülről lesz motivált a tanulásért és nem a külső jutalmakat keresi. Ez azt jelenti, hogy érdekelni fogja a tananyag és azért az örömért fog tanulni, amit önmagában a tanulás jelent. Szóval, ha egy egyetemistának sok lelkes tanára van, akkor kevesebb csalás várható. Miért lehet ez? Egyrészt lehetséges, hogy a lelkes tanárok olyan (verbális és nonverbális) módon adják elő a tananyagot, hogy azt a diákok könnyebben meg tudják jegyezni. A másik ok lehet, hogy a lelkes tanárok mint szerepmodellek jelennek meg a diákok számára és egy olyan emberrel szemben, akire felnéznek, nem akarnak csalni. A harmadik magyarázat a hangulati fertőzés lehet, mely által a lelkesedés átragad a diákokra, ami miatt jobban megszeretik a tananyagot, jobban érdekelni fogja őket az, amit tanultak és emiatt könnyebben megtanulják a tananyagot, ami miatt felesleges csalni.
Egyrészt amiatt, hogy a diákok belülről motiváltak legyenek, másrészt azért, hogy kevesebbet csaljanak, fontos tenni annak érdekében, hogy a tanárok lelkesen tanítsanak. Philip Zimbardo, stanfordi szociálpszichológus szerint a diákok elhanyagolható mértékben fejezik ki a tanárok felé, ha tetszett nekik egy óra. Valószínűleg azért, nehogy azt a képzetet alakítsák ki a tanárban, hogy be akarnak vágódni nála. Azonban egy nem túlzó, tanítással kapcsolatos pozitív visszajelzés a tanár felé lehetséges, hogy lelkesebbé teszi őt.
OROSZ GÁBOR - TÓTH-KIRÁLY ISTVÁN
Teszteld te is, mennyire vagy becsületes a vizsgákon!
Töltsd ki az anonim online felmérést a vizsgacsalásokról és tudd meg, milyen módszereket használnak a hazai felsőoktatásban tanuló diákok a vizsgaidőszakban, és hogy állsz a többiekhez képest!
Kapcsolódó:
A szorongásról – röviden
Élet a diploma után
Pszichológus az iskolában
Együttes élménnyel az agresszió ellen
Iskolai csúcsteljesítmény és ami möfötte van: perfekcionista gyerekek
Tényleg nincs önbizalmam?
Tudna, ha akarna...
