A pihentető nyaralás látszólag a legjobb alkalom lehet arra, hogy végre magunk mögött hagyjuk hétköznapi gondjainkat, feszültségeinket, és újra boldog harmóniába kerüljünk a párunkkal. Sokszor azonban ennek éppen az ellenkezőjére fordul a közösen töltött idő, s a felhőtlen együttlét helyett a konfliktusok kiéleződése uralja a vakációt. A férfi és a nő közös kikapcsolódása egyenesen veszélyessé válhat a kapcsolatukra nézve. Mitől borul be gyakran az ég a párok felett a kánikula kellős közepén?

Forrás: Origo/Thinkstock

 

Dr. Doris Wolf német pszichológus szerint több tényező is hozzájárul ahhoz, hogy a közös nyaralások sokszor balul sülnek el. Az áhított folyamatos együttlét nemcsak az összetartozás boldogságának átélésére kínál alkalmat, hanem 24 órás permanens konfrontációra is lehetőséget adhat a partnerrel. A nyári kánikulában könnyen veszekedés kerekedhet az olyan mindennapi apróságokból is, mint hogy érdemes-e lángost venni a strandon, vagy hogy sikerült-e elég keményre fújni a matracot. A problémák pedig, amelyek mindkét nemet kifordíthatják magából, különösen akkor törnek felszínre, ha a pár nem igazán illik egymáshoz.

Túlzott remények

Hiába próbálják a párok a mindennapok problémáit otthon hagyni ilyenkor, az összezártság még hatványozottabban hozza felszínre a már eleve meglévő, csak esetleg szunnyadó konfliktusokat. Az otthoni feszültségek nem tűnnek el egy csapásra, főleg ha testileg és lelkileg sincs időnk felkészülni a nyaralásra, csak az utolsó pillanatban bepakolni a bőröndbe és felszállni a repülőgépre.

A pároknak például túl magas elvárásaik lehetnek egymással szemben. Végre együtt lehetnek éjjel-nappal, beszélgethetnek éjszakába nyúlóan, mindent közösen csinálhatnak, az együttlétet ezért már a nyaralás előtt olyan paradicsomi állapotnak képzelik el, amilyen az a valóságban nem is lehetséges. Ugyancsak idilliként gondolnak már előre a kiválasztott nyaralóhelyre, ahol minden kívánságuk teljesül, a nap mindig süt, az emberek barátságosak, az ételek kivétel nélkül finomak, a strand varázslatos, ahogy az a katalógusfotóból kikövetkeztethető. Sajnos a valóság sok esetben rácáfol erre.

Mást akar a nő és a férfi

Alapvető konfliktusforrás az is, hogy a nő másként képzeli a pihenést, mint a férfi. Vajon mit akarhat a nő nyaralás közben? Rendszerint sokféle tevékenységet: például egy másik párral együtt vásárolni, egy kicsit olvasni, napozni, de nem mindig ugyanazon a strandon, talán egy kisebb kirándulást tervezni holnapra, enni valami könnyűt ebédre. Egy Németországban végzett felmérés szerint sokuk számára nyáron központi kérdés, hogyan néznek ki bikiniben: a nők 42 százaléka számára alapvetően ettől függ, hogy a nyaralás jól telt-e vagy sem. A vakáció alatt pedig egyszer biztosan elhangzik a kérdés, amire lehetetlen jó választ adni: Szerinted nem túl nagy a fenekem?

És vajon mit akarhat a férfi? Többnyire a legegyszerűbb dolgokat: enni, inni és sok intim együttlétet. Az eltérő igények összeütközése pedig nem is vezethet máshoz, mint veszekedéshez. Nem árt tehát előre felkészülni a nyaralás csapdáira, mert így talán egy részét elkerülhetjük.

A pszichológus szerint a konfliktushelyzetek akár úgy is csökkenthetőek, ha a párok egyszerűen nem együtt mennek nyaralni, hanem a barátaikkal, így változatosabban tölthetik el a szabadságukat és a non-stop összezártságból kialakuló vészhelyzeteket is enyhíthetik.

Megértőbb lesz, aki lehűti magát

Egy kutatás szerint a nyári melegben feltörő konfliktusoknak részben azzal is elejét vehetjük, ha lehűtjük magunkat – szó szerint, akár egy pohár hideg vízzel. Ilyenkor ugyanis nyitottabbá válunk mások nézőpontjára.
Az Acta Psychologica című holland szakfolyóiratban publikált eredmények alapján az emberi elfogadókészséget és befolyásolhatóságot módosítja a külső-belső hőmérséklet. „Amikor próbáljuk befogadni valaki másnak a nézőpontját, azzal kezdjük, hogy mi magunk mit gondolnánk az adott szituációban” – magyarázta Claudia Sassenrath, német Ulmi Egyetem szakértője. Az egocentrikus, tehát énközpontú horgonyzásnak is hívott gondolati mechanizmus az, ami akár hideg víz hatására is átalakulhat.
A kutatók a kísérleteikben 81 résztvevőnek adtak egy-egy papírpoharat, amiben hideg vagy meleg víz volt. Aztán megkérdezték tőlük, hogy milyen formájú a pohár, mik az alapvető tulajdonságai és funkciói, hogy eltereljék a figyelmüket a folyadék hőmérsékletéről. Ezután rövid történeteket meséltek nekik különböző emberekről. Azok, akik korábban hideg vizes poharat tartottak a kezükben, hajlamosabbak voltak feltételezni az illetők szándékának komolyságát az ennek ellentmondó háttérinformációk ellenére is, míg a meleg vizes poharat szorongatók inkább viccnek vélték azt. A hideg vizes csoport tagjai mindig több megértést tanúsítottak a történetek karakterei iránt. Sassenrath szerint az alacsonyabb hőmérsékletnek való kitettség csökkenti az egocentrikus horgonyzás hatását az ítéletalkotásban, így nyitottabbá tesz minket mások nézőpontjának befogadására.