A kényszeres vásárlás pszichológiája
Manapság mind több szakember tapasztalja, hogy egyes betegeinek vásárlási szokásaira a kontrollvesztés és a következmények belátásának képtelensége jellemző: rendszeresen ellenállhatatlan vágyat éreznek arra, hogy megvásároljanak valamit, annak ellenére, hogy tudják, nem szabadna ezt megtenniük. Az impulzív vásárlás kétségtelenül nem ritka jelenség: mindannyian átéltük már, hogy a pillanat hevében megveszünk egy izgalmasnak tűnő könyvet, egy szép cipőt, egy divatos fülbevalót.
A „hirtelen felindulásból elkövetett” impulzív vásárlás jóval gyakoribb jelenség, mint a kényszeres vásárlás. Utóbbi sokkal komplexebb és ritkább probléma, amelyben az impulzív vásárlási aktus visszatérő viselkedéssé válik. Míg az impulzív vásárlást alapvetően az óhajtott tárgy megszerzésének célja váltja ki, addig a kényszeres vásárlás hátterében belső tényezők (személyiségjegyek, érzelmi állapotok) húzódnak meg.
Rendszeresen ellenállhatatlan vágyat éreznek arra, hogy megvásároljanak valamit
Belső feszültségek irányítják
A vásárlásfüggő személy belső feszültségét, szorongásait, negatív érzelmi állapotait próbálja csökkenteni: belemenekül a vásárlásba. S mivel a kényszeres vásárlást nem tárgyi szükségletek, hanem a belső feszültségek irányítják, sokkal többször vezet olyan tárgyak beszerzéséhez, amelyekre a vásárlónak egyáltalán nincs szüksége. Gyakran nem is használja ezeket, sokszor ki sem veszi a csomagolásból, hanem elajándékozza valakinek, vagy a „kijózanodás” után visszaviszi az árut boltba, esetleg eldobja. A kényszeres vásárlók közel fele pedig egyszerűen felhalmozza, gyűjtögeti (vagy otthon elrejti) ezeket a tárgyakat. A nők főleg ruhákat, cipőket, ékszereket és kozmetikai termékeket vesznek, míg a kényszeres vásárló férfiak inkább elektronikai és műszaki cikkekre költenek.
Gyógyír negatív érzelmekre
De melyek is azok a személyiségbeli tényezők, amelyek arra késztetnek valakit, hogy akár súlyos adósságok árán is olyan dolgokat vegyen, amelyekre valójában semmi szüksége? Több vizsgálat is kimutatta, hogy a depresszióra és szorongásra hajlamos személyeknél az átlagosnál magasabb a vásárlásfüggőség kialakulásának kockázata. A tartós negatív érzelmi állapotok, a levertség, a szomorúság, az aggodalmak mind-mind kedveznek az ehhez vezető folyamatnak.
A tipikus jelenet a következő: a vásárlásfüggő személy szorong valami miatt – például kövérnek érzi, vagy egy párkapcsolati konfliktus miatt marcangolja magát. Feszültsége egyre fokozódik, ami mind jobban erősödő sóvárgással párosul. Sóvárog a vásárlás után, azon tevékenység után, amelyről azt gondolja – és korábban meg is tapasztalta –, hogy átmeneti gyógyírt jelent negatív érzéseire. Sőt, akár pozitív visszajelzéseket is kaphat.
Szorongásra önvád jön a kilengés miatt
A boltokban az eladók kedvesen kínálgatják portékáikat, bókolnak neki, elhitetik vele, hogy minden jól áll neki. A vágy kielégítése és a feszültség mielőbbi csökkentése céljából beleveti magát a vásárlás mámorába, és gátlástalan költekezésbe kezd. Ez a néhány órás periódus hatalmas megkönnyebbülést jelent számára, feszültsége csökken, átmeneti boldogság lesz úrrá rajta… A megvásárolt termékek (a hatvanhetedik pár magas sarkú cipő vagy a százharmadik blúz) persze többnyire feleslegesek.
A felhőtlen vásárlást azonban egyszer be kell fejezni (bezárnak a boltok, vagy kimerül az aznapi hitelkeret). Ekkor ismét a negatív érzelmi állapotok uralkodnak el, ha lehet, a korábbinál intenzívebben: a kezdeti szorongást most a felelőtlen vásárlás miatt érzett bűntudat és önvád „súlyosbítja”. A probléma nem oldódott meg, jött viszont helyette számos újabb. Leapadt a hitelkártya, és a család, a partner előtt is el kell számolni az újabb költekezéssel (vagy eltitkolni a kilengést).
A kényszeres vásárlást hazánkban először 2007-ben, az „Országos Lakossági Adatfelvétel az Addiktológiai Problémákról” című kutatás keretében mérték fel, összesen 2710 – 18-64 éves kor közötti – személy megkérdezésével. Az eredmények szerint Magyarországon a felnőtt lakosság kb. 2 százaléka veszélyeztetett a kényszeres vásárlás szempontjából. A nőket háromszor nagyobb valószínűséggel érinti, mint a férfiakat, és a fiatalabbak körében nagyobb kockázata van a zavar megjelenésének, mint az idősebb korosztálynál. A családi jövedelem és az anyagi helyzet viszont nem mutatott kapcsolatot a probléma feltűnésével. Ugyanakkor egyes pszichológiai jellemzők, a szorongás, a depresszió és a kényszeres személyiségjegyek növelhetik a kényszeres vásárlás kockázatát.
Kapcsolódó:
Lexikon: Kenyszeres zavarok
Hirek:
A férfiak ügyesebben vásárolnak
Valóban létezik „vásárlásterápia”?
A vásárlás egészséges?
A vásárlás célja: legyőzni a riválisokat?
Jót tesz a vásárolgatás az időseknek
A nő válságban is nő
Okostelefon-alkalmazással csökkenthető a szorongás
Álmosan ne vásároljunk!
Sokan vannak, menjünk be!
Dr. KUN BERNADETTE
pszichológus,
az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék adjunktusa
